Természetesen nincs időnk erre sem, mert minden percünket leköti a gyerek vagy a munka. Mégis muszáj. Az első lépések a hobbiboltba vezetnek, hacsak nem gyűjtögettünk össze az őszi erdőben különféle terméseket, szép ágakat, vesszőket. Bevásárlás előtt vagy a boltban tett kezdő körsétánk alatt érdemes elhatározni, milyen színvilágú, stílusú díszeket szeretnénk készíteni ebben az évben.

A rajzolás, kivágás már az egészen pici gyerekeknek is megy, készítsünk velük egyedi üdvözlőlapokat Az ünnep színe lehet natúr: a természetes barnákat, sárgákat, a gyümölcsök színeit megtartva. Ebben az esetben jó, ha egy kicsit feldobjuk a dekorációt óarany, vagy sötétbordó, esetleg ezüst selyemszalagokkal. Választhatunk ezüstöt, aranyat - sok "alkatrész" kapható ezüstre, aranyra lefújva, illetve dönthetünk a színes (klasszikus zöld-piros vagy kék-arany, esetleg más) kombinációk mellett. Ha megvan a szín, ehhez válasszuk a gyertyákat is. Készülhet minden mézeskalácsból: ádventi koszorú, házikó, ablakfüzér, adventi naptár. Egyet nem ajánlok: kertes ház ajtajára mézeskalácsból vagy más tésztából (pl. kisütött só-liszt gyurmából) készült koszorút vagy díszítést tenni. Ezt ugyanis pár nap alatt megtalálják a kóbor állatok, és megszabadítanak tőle. A tésztadíszekhez legjobban a méhviaszból készült gyertyák illenek. Fények itt is, ott is Ezekben a morcos hónapokban lélekmelengető olyan otthonba belépni, ahol kedves kis lángocskák pislákolnak minden zugban. A gyerekek nagyon nagy lelkesedéssel szoktak hozzálátni gyertyák, mécses tartók, lámpások készítéshez. Ezeket adhatják ajándékba, de felhasználhatjuk arra is, hogy megalapozzuk saját lakásunk karácsonyi hangulatát. Az ajándék átadása után azonnal meggyújthatjuk az apró fényeket, így a kis mesterek rögtön érezhetik, mennyire fontos és hasznos volt a munkájuk. Legegyszerűbben méhviaszlapokból készíthetnek gyertyát a gyerekek. Méhészeti szakboltokban, hobbiboltokban kilóra adják a színes, vagy natúr lapokat. Ugyanitt kanócnak valót is vásárolhatunk, de kanócot magunk is készíthetünk, úgy, hogy felvetőfonalat olvasztott viaszban áztatunk. A kész viaszgyertyát aranyporral is beszórhatjuk A gyertya készítése csupán abból áll, hogy a viaszlapot szorosan rátekerjük a kanócra, úgy, mint a palacsintát. Csak akkor fogjunk munkához, ha a lapok szobahőmérsékletűre melegedtek. Hidegen könnyen eltörnek. Készíthetünk kicsi, zömök, nagyobb langaléta, vagy kúp alakú, felfelé elvékonyodó gyertyát is. A különböző formákat a viaszlap szabásával alakíthatjuk ki. Az elegáns kúp alakú gyertya úgy készül, hogy derékszögű háromszög alakra vágjuk a viaszlapot, a kanócot az egyik befogóra fektetve föltekerjük a "viaszpalacsintát". Ha több színű viaszunk van, a kész gyertyákat egy másik, elütő színű viaszformával díszíthetjük, úgy, hogy egyszerűen rásimítjuk a kiszabott alakzatot. Ez lehet egy pirinyó karácsonyfa, de az ajándékozó monogramja is. Ha süteménykiszúró segítségével viaszlapból sok szívecskét vagy csillagot vágunk ki, ezeket egymásra téve szív vagy csillag alakú gyertyát kapunk. A kanócot hosszú tű segítségével illesztjük a gyertyafigura közepébe. Gyertyáinkat igyekezzünk minél tömörebbre készíteni, így tovább égnek majd. Nagyobb gyerekekkel mártogatott gyertyát is készíthetünk, de - mivel ez veszélyes üzem - szigorúan csak felnőtt jelenléte mellett engedjük őket dolgozni. Az év során összegyűjtött gyertyamaradékokat, vagy erre a célra vásárolt padlóviaszt használhatunk alapanyagként. A viaszt egy jókora konzervdobozban a tűzhelyen fölolvasztjuk. Színezőanyagként zsírkrétát tehetünk hozzá. A forró viasszal teli konzervdoboz stabil, újságpapírral letakart asztalra állítjuk, és a gyerekek hozzáfoghatnak a mártogatáshoz. Mindenki kap egy-egy méteres felvetőfonalat, amit a közepén kell megfogni, és a két lelógó véget a viaszba mártani néhány másodpercig (így egyszerre két gyertya készül). A bemártás után meg kell várni, hogy a viasz valamennyire megdermedjen, majd újra, egy rövid határozott mozdulattal a viaszba mártani, kivenni, majd újra várni néhány másodpercet. Ha túl sokáig lógatja a gyerek a kanócot a forró viaszba, az eddigi rétegek leolvadhatnak róla, így a gyertya nem kövéredni, hanem fogyni fog. Amikor a sok mártogatással elértük a kívánt vastagságot, akasszuk fel a gyertyákat a kanócnál fogva hűlni. Fél-egy óra múlva levehetjük, és a kanócot megfelelő hosszúságúra vágva elválaszthatjuk a gyertyaikreket.